Kedves olvasóim!
Köszönöm az eddigi kommenteket és a pipákat, sokat jelentenek! Itt is van a következő rész, erre is várom a véleményeket. Remélem, tetszeni fog. :)
Jó olvasást!
___________________________
- Szia! - köszön halkan. Egy srác
áll előttem egy hatalmas mappával a kezében, és ugyan a naptól
nem látom rendesen, de mintha mosolyogna. Azt hiszem, láttam már
párszor.
- Szia – hunyorgok rá.
- Bocsi, hogy csak így rád török,
de... azt hiszem, szükségem lenne a segítségedre. Leülhetek? -
kérdezi.
- Persze – bólintok, majd
összecsapom a könyvemet, és oldalra tolom. Ahogy a srác leül,
már biztos leszek benne, hogy ismerem. Nem névről, csak látásból.
Talán pár tanórája együtt van Portiával. Egyszerű, elegáns és
letisztult. Zöld szemeit aranyszínű szemceruza csíkja keretezi,
de ez csak kiemeli a szintén arany színű pöttyöket a szemeiben.
Lerakja a mappát az asztalra, aztán kezet nyújt.
- Cinna vagyok – mutatkozik be.
- Roxanne – rázom meg a kezét.
Oldalra nézek, és Portia után kutatok, de nincsen sehol. Hová
tűnhetett? Mivel nem találom, ismét a fiúra tekintek, aki sóhajt
egyet, és elővesz egy papírt a mappájából. - Miben kéne
segítenem? - szegezem neki a kérdést.
- Nos, tudod, minden év végén kell
készítenünk egy tizenkét kollekciós tervet egy adott témában,
amit mindenki mr. Tenall-tól húz.
Felszisszenek. - Kalóztól? Hűha...
- Igen – mosolyodik el. - Az én
témám idén a történelem, és ezért szeretném a segítségedet
kérni.
- Várjunk csak egy kicsit... - húzom
össze a szemöldökeimet, majd a villámra tűzök egy
salátalevelet, és bekapom. - Akkor te is divattervező vagy?
- Stílustanácsadó – bólint. - A
barátnőd, Portia, a tématársam.
- Ó, akkor onnan vagy ilyen ismerős!
- kiáltok fel. - És gondolom engem is tőle ismersz.
- Nos... nem egészen – néz rám
hunyorogva, de közben végig mosolyogva. - Miután kihúztam a
témát, megkérdeztem mr. Tenall-t, hogy nem tud-e valakit, aki jó
történelemből.
- Csak azt ne mondd, hogy engem
ajánlott... - Tátva marad a szám, ahogy Cinna bólint. - Na ne! -
nevetek fel.
- Pedig így van – mosolyogja. - És
itt a pontos meghatározása a dolognak – nyújtja át a lapot,
amit elővett a mappájából.
- Hmm – futtatom rajta végig a
szemeimet. A cím tiszta és érthető: "A történelem
divat- és ízlésvilága a kezdetektől napjainkig".
Alul, két hasábba szedve további instrukciók szerepelnek a
beadandó elkészítését illetően, aztán pedig egy-két kép a
Kapitólium legújabb ruháiról. - Rendben, örömmel segítek.
Cinna szélesen elmosolyodik, ahogy
meghallja a beleegyezésemet. - Köszönöm. Igazából össze kéne
még szednem pár dolgot a munkához, de ha adsz egy elérhetőséget,
akkor valamikor este felhívlak, és egyeztethetünk. -
Összeszaladnak a szemöldökei, aztán bólint egye aprót. - Neked
megfelel?
- Persze – vonom meg a vállaimat.
Előhalászok a táskámból egy tollat, de papírt sehol se találok,
így hát átnyúlok az asztalon, és Cinnára nézek. - Add a kezed.
Kinyújtja a karját, mire megfogom a
csuklóját, és a tenyerére írom a telefonszámomat.
- Hé, Rox, már tetkókkal is
foglalkozol? - csendül fel a hátam mögött Portia hangja. Abban a
pillanatban huppan le mellém egy hatalmas tál kajával és egy nagy
sütivel, mikor elengedem a fiú kezét. Cinnára néz, és a magasba
emeli a szemöldökeit. - Te mi járatban vagy errefelé?
- Roxanne beleegyezett, hogy segít a
beadandómban – mosolyog Portiára, aztán tanulmányozni kezdi a
tenyerére írt számokat. Elrakom a tollamat és a könyvemet, majd nekilátok az ebédem befejezésének.
- Mi van? - Hol rám, hol Cinnára
néz, és nagyon meglepettnek látszik. - Mi van? - ismétli. - Ez
most komoly?
- Miért, mi olyan különös benne?
Amúgy is, megígérte, hogy holnap a Gyűlés után meghív egy
ebédre – kacsintok a fiúra, aki erre elvigyorodik, és elrakja a
papírt a mappába.
- Hát csak az... - Portia az arcomat
tanulmányozza. Akkor vág ilyen fejet, mikor valamin tényleg nagyon
meglepődik. - ...hogy a srác egy zseni.
- Hű – szaladnak magasba a
szemöldökeim, majd elismerően bólogatva Cinnára nézek. -
Kifejtenéd ezt egy kicsit?
- Hú, Rox, te nagyon le vagy maradva
valahol... Nem vetted még észre, hogy csomó csaj majd' megveszik,
hogy az általa tervezett ruhákban lehessen a rendezvényeken?
Hú, Cinna. Valahonnan gondolhattam volna. :) Bár én nem a ruháiért hanem érte veszek meg! :D
VálaszTörlésÍgy tovább I love it! :))
Tökéletes a könyved! Nem az a tipikus amikor meglátják egymást sikongatva egymás nyakába ugranak egy "SZIAA!!!" kíséretében. Imádom a könyved és ne mindig a egyetemen játszódjon.
VálaszTörlés